Felmérés: a magyar cégek elkötelezettek CSR és ESG céljaik mellett, viszont az erőforrásaik korlátozottak: a legtöbb vállalat a HR-re bízza a társadalmi felelősségvállalást.

Közel 50 hazai vállalat HR vezetőinek bevonásával készítettünk felmérést a Scale Impact-tel közösen, hogy képet kapjunk arról, hogyan és milyen mértékben jelenik meg a gyakorlatban a CSR és a HR területek stratégiai összekapcsolódása Magyarországon. A CSR-aktivitások ma már túlmutatnak a szerepvállaláson: amellett, hogy a gyakorlatban járulnak hozzá a társadalom jobbá tételéhez, a munkáltatói márkaépítésnek is fontos elemét képezik, jelentőségük pedig üzleti szempontból is kiemelkedő. Felmérésünk többek között arra világított rá, hogy a hazai cégek elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás (CSR) tekintetében, de egyelőre távol vannak attól, hogy valódi megoldásokat nyújtsanak a szociális és környezeti problémák hatékony kezelésére. A kihívás nagy, hiszen a vállalatoknak rövid és középtávon már nem csak a szabályozói, hanem a munkavállalói és az ügyfelek oldaláról érkező elvárásoknak is meg kell felelniük a társadalmi és környezeti felelősségvállalásuk terén. Cikkünkben összefoglaljuk a kutatás legfőbb tanulságait és eredményeit.

Szűkösek a CSR-programokra szánt források, fókuszban a munkáltatói márka

Az átlagosan 100 milliárd forint árbevételű, összesen mintegy 120.000 munkavállalót foglalkoztató cégek döntő többsége pontosan látja a társadalmi felelősségvállalás és a környezettudatos működés szerepének változását, illetve érzékeli a külső és belső érdekcsoportok részéről jelentkező elvárásokat. Ennek megfelelően a megkérdezett vállalatok közel kétharmada rendelkezik CSR és/vagy fenntarthatósági (ESG) célkitűzésekkel, ám döntő többségük nem integrálja a vállalati stratégiába ezeknek a területeknek a működését. Ezt jól mutatja az is, hogy a cégek csak korlátozott mennyiségű erőforrást biztosítanak az ilyen aktivitásokra: a megkérdezettek közel fele mindössze havi néhány órát fordít csak erre a területre, a teljes vállalaton belül pedig a CSR-rel foglalkozó kollégák száma átlagosan még az 1 főt sem éri el, ez a résztvevők mintegy 3000 fős átlaglétszámához viszonyítva nagyon rossz arány. A CSR-re költött összeg a cégek 49 százalékánál nem érte el az 5 millió forintot, negyedénél viszont meghaladta az 50 milliót.

Érdekes megállapítás, hogy az egyes cégeknél mennyire eltérő területekhez tartozik a társadalmi felelősségvállalás: a kutatásban megkérdezettek több mint felénél (55%) a HR hatáskörébe tartozik a társadalmi felelősségvállalás, ám az erre fordított menedzsment kapacitás és erőforrás nagyon limitált. Sok helyen a PR (19%) vagy a marketing (7%) felel az ehhez kapcsolódó aktivitásokért, de van, ahol közvetlenül a vállalatvezető (6%). Ez nagyban függ a CSR-programok jellegétől is: az aktivitások többsége a munkáltatói márkaépítéshez és a csapatépítő (65-65%) tevékenységekhez kapcsolódik, ezeket az oktatás-képzés (45%), az onboarding (új munkavállalók integrálása), valamint a toborzás-kiválasztás (42-42%) területe követi. Ez nem meglepő, tekintve, hogy a cégek többségénél ma már a munkavállalók számítanak a legfontosabb érdekcsoportoknak.

A hazai cégek elkötelezettek, de több és jobb együttműködésre van szükség

A vállalati társadalmi felelősségvállalás 5 szintje közül (kezdő, elkötelezett, innovatív, integrált, transzformatív) a legtöbb hazai cég legfeljebb elkötelezett, vagyis csupán a második lépcsőfokot éri el. A kezdő szintű vállalatok leginkább csak a törvényi elvárásoknak szeretnének megfelelni, az elkötelezettek már párbeszédet folytatnak az érdekcsoportjaikkal és tesznek vállalásokat is, ám ez távol van attól, hogy normává tegyék a hatásmérést, az erőforrások átszervezését, valamint integrálják a felelősségvállalást a vállalat mindennapjaiba. A transzformatív cégek valódi megoldásokat is képesek adni a szociális és környezeti problémák kezelésére.

Ennek fényében az előremutató, hogy a megkérdezettek nagy része (74%) biztosít lehetőséget önkénteskedésre a munkavállalói számára, 55%-uk segít pénzzel, 52%uk emellett tudással is nonprofit szervezeteket. A legnépszerűbb programok a helyi közösségek és az oktatási tevékenységek támogatására, illetve a környezetterhelés csökkentésére irányulnak, továbbra is kedvelt aktivitás a szemétszedés és a faültetés. A vállalati szakértők visszajelzései azonban azt mutatják, hogy a nonprofitok nagy része még mindig nem tud megfelelni a partnerséggel járó elvárásoknak. Ez azért probléma, mert a két szektor közti legígéretesebb együttműködési lehetőség az, ha a szervezet nem támogatást kap, hanem szolgáltatóvá, beszállítóvá vagy együttműködő partnerré válik a cégek számára. Éppen ezért ahhoz, hogy a CSR-t stratégiai szinten kezeljük, a sikeres és hatékony aktivitásokhoz szinte minden esetben szükség van egy civil partnerre. A WHC a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött stratégiai megállapodást annak érdekében, hogy közös erővel tegyenek az esély- és értékteremtésért. Ennek értelmében a WHC teljes körű HR támogatással is segíti a segélyszervezet munkáját.

Összességében a kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a vállalati stratégiát támogató CSR tevékenység nem elsősorban pénz, sokkal inkább tudatos gondolkodás, tervezés és menedzsment kapacitás .

 A felmérés az alábbi linken érhető el: https://scaleimpact.hu/hrkutatas/

***